A grafikai technikákat a képek sokszorosítása miatt dolgozták ki – ez az eredeti funkciójuk a nyomtatás fejlődésével elveszett, ezért esztétikai minőségük miatt élnek tovább. A sokszorosíthatóságban engem az esztétikát és a hasznosságot megelőző gondolati lehetőség érdekelt, ezért új, sajátos, ugyanakkor egyetemes érvényű funkciót kezdtem keresni. A nyomóforma egyediségét analógiába állítottam az őstípus-idea gondolatával. A nyomat sokszorosított volta az axonometrikus módon ábrázolt építészeti formák által transzparenssé válhat és értelmet nyerhet. Az egyetem első évében készítettem el az Végtelen porticus ímű litográfia-installációmat. A munkámat Borges Asterion háza ímű novellája inspirálta. Az argentin író több szövegében is foglalkozik a végtelen és az ismétlődés és a megismételhetetlenség kérdésével. Az archaikus nyomdatechnika esetlegességeinél fogva finom, de jól érzékelhető különbségek kerültek a nyomatok közé egyedivé téve a szigorú axonometriát.
Végtelen Portikusz litográfia-installáció 300x300 cm | 1996.
(A fényképek az 1997-es Barcsay-díj kiállítását dokumentálják)
Az Egyetlen megsokszorozódása 2000-ben készült diplomamunkámat formázott vászon, szitanyomás, akril, olaj technikával készítettem. A munka az axonometriában rejlő kontemplatív lehetőségeket vizsgálja. Eltérően a Végtelen porticusól a teret centralizáltam, mivel a látható univerzum és a megfoghatatlan, kezdettelen, kondicionálatlan Abszolútum kapcsolata érdekelt. Ehhez egy imaginárius teret hoztam létre, aminek megalkotásához az iszlám építészet szufizmus által áthatott formavilágát használtam, mivel ezen áramlat éppen az immanencia és a transzcendencia egységét kutatta. A kép-installációban az axonometria három tér-tengelye egyetlen matematikai pontba fut össze. A pont, e kiterjedés nélküli entitás a Feltétlen legfontosabb szimbóluma, ezért az axonometrikus tengelyek használata alkalmasnak tűnt egy monumentális kozmoszdiagramm megalkotására. A munka 3+4 függőleges elemét ablakrács töri át, amelynek mintája hatszirmú stilizált virág, közepén ponttal szintén kozmoszdiagramm. Ezeken az ablakrácsokon fény tör át, ami mintegy megalkotja a padlózat funkcióját. A világosság mindkét irányban áthatol, mivel nem a hétköznapi tér változó fényforrásából, hanem az imaginárius ponttal jelzett Feltételnélküliből árad ki.
Az Egy megsokszorozódása
festmény-installáció
olaj, szitanyomat, vászon 500x350 cm | 2000.
Az Egy megsokszorozódása (előtanulmány) szita, olaj, vászon 100x180cm | 1999.
A lét háza 2,5x3m litográfia | 1996.
A lét háza 2,5x3m litográfia | 1996.
Kozmosz – Festett axonometria olaj, vászon 400x100 cm | 2009.
minden jog fenntartva © 2025
adatvédelmi tájékoztató
A weboldal az MMKI Ösztöndíj Program támogatásával jött létre